A Prae Kiadó újdonságai 2021 őszén

Bélyegkép

Világirodalommal, azon belül regényekkel és ökoköltészeti antológiával, magyar regényekkel, verseskötetekkel és kultúratudománnyal jelentkezik a Prae Kiadó.

 

Világirodalom: regény, próza, költészet

Ingo Schulze: Jóravaló Gyilkosok 
Fordította Nádori Lídia
Szerkesztette Balogh Endre, a borítót Szalay Miklós készítette

Ingo Schulze: Jóravaló Gyilkosok Norbert Paulini köztiszteletnek örvendő antikvárius Drezdában. A könyvek szerelmesei bármikor kincsekre vagy hasonló gondolkodású emberekre találhatnak, ha betérnek hozzá. A Vasfüggöny lebontását követő új időkben, amikor a régi vevők elmaradoznak, ő akkor is igyekszik megtartani státuszát és a könyveit. Ám hirtelen egy indulatos, békétlen, embergyűlölő Paulinival találjuk szemben magunkat, akit ráadásul azzal vádolnak, hogy idegenellenes akciókban vett részt. Elképzelhető, hogy a szenvedélyes olvasó, a könyvek embere gonosztevővé változott?

Ingo Schulze 1962-ben született, Drezdában. Berlinben él. Könyvei komoly sikert arattak, akad köztük, amely iskolai ajánlott olvasmány lett, és olyan is, amelyből filmet forgattak. 30 nyelvre fordították le eddig a műveit. Számos németországi és nemzetközi irodalmi díjban részesült.
A könyv a kiadói webshopban

Helga Flatland: Egy modern család
Fordította Medgyesi Ágota
Szerkesztette Molnár T. Eszter, a borítót Szalay Miklós készítette

Helga Flatland: Egy modern család

Egy népes norvég család elutazik Olaszországba, hogy megünnepeljék az apa, Sverre hetvenedik születésnapját. A vacsorán azonban ünneplés helyett a szülők bejelentik, hogy negyven év házasság után elválnak: úgy érzik, teljesítették a gyerekek felé vállalt kötelességeiket, és nyugdíjas éveikre új alapokra akarják helyezni az életüket. Három felnőtt gyerekük, Liv, Ellen és Håkon számára viszont a család még mindig a középpont, az értékeik, döntéseik és ambícióik legfontosabb forrása.

A szétmálló biztonságérzet, a túl későn felismert igazságok és a személyes csalódások nyomán több évtizedes családtörténet bontakozik ki a három testvér nézőpontjain keresztül. Felnőtt mese az összetartozásról, a függetlenségről, és arról, hogy mit is jelent valójában a család.


A könyv a kiadói webshopban

Bronka Nowicka: Megetetni egy követ
Fordította Sipos Tamás
Szerkesztette Molnár T. Eszter, a borítót a szerző fotográfiája felhasználásával Szalay Miklós készítette

Bronka Novicka: Megetetni egy követ

„A gyereket aggasztja, hogy nem tudja megetetni a követ. Nem azért, mert nem találja a száját. Tudja, hogy tele van szájakkal. Csak azt nem tudja, mit rakjon oda, amit meg is akarna enni.”

„A gyerek a kertben járkált, és nézte azt, ami ott volt. A kő vele együtt falta a látványt. Már tudta: bármivel képes életben tartani a követ, ami átmegy az érzékein. Még egy görönggyel is, ha ránéz, közönséges fűvel, amikor megérinti. Talán még a fű gondolatával is.”

A negyvennégy rövid történet főszereplői mindennapi tárgyak: fésű, teáskanna, cipők, gombok, tükör, kövek, melyeket az éles szemű elbeszélő éppúgy szóra bír, mint a saját családját: anyát, aki folyton takarít, halat pucol vagy mosogat, apát, aki talán még maga sem nőtt fel teljesen, és a mosogatón át, az ebéd maradékával szökne el a házból, nagypapát, aki helyett a halála után az élőknek kell megkeverni a teát, és dédit, aki vénségére egy párnahuzat-babát dajkál. Miközben bepillantást nyerünk a négy generáció életébe, történeteik hátterében kirajzolódik a lengyel falusi élet és a közelmúlt történelme is.

A Megetetni egy követ című debütáló kisprózakötetért 2016-ban Bronka Nowickának ítélték oda a legnagyobb elismeréssel járó lengyel irodalmi díjat, a Nikét.

Bronka Nowicka (1974, Radomsko)

Lengyel színházi és televíziós rendező, forgatókönyvíró, író.

Beszámoló a regény bemutatójáról
A könyv a kiadói webshopban

Marcín Świetlicki: Tizenhárom
Fordította Wolosz Vera
Szerkesztette Péczely Dóra, a borítót Szalay Miklós készítette

Marcín Świetlicki: Tizenhárom

Krakkó belvárosának kultikus kocsmáiban izzik a hangulat az egykori népszerű gyerekszínész, a mindenki által mesterként ismert öregedő piás körül. A hosszú önpusztító évek után felcsillan a remény: egy varsói médiaügynökség óriási összeget kínál emlékiratai megírásáért. Miközben sűrűsödik körülötte a levegő az ivókban, az utcákat pedig elárasztják a turisták, Szotyka, a helyi prostituált különös sérülést szenved munka közben, és egy fiatal lány, aki a mester körül legyeskedik, rejtélyes körülmények közt meghal.

A hírnevét és méltóságát az előző rendszerben felejtő mester legszívesebben csak kikérné a következő vodkáját, és felvenné a zsíros tiszteletdíjat, ha lehetséges volna. A felhőtlennek tűnő életek és a nyüzsgő krakkói utcák díszlete mögött azonban felsejlik a kortárs lengyel valóság pénzéhes karrieristákkal, képmutató politikusokkal, befolyásos médiamogulokkal, a megélhetést hajtó pultosokkal és számító, kíméletlen arcokkal teli karneváli világa.

Beszámoló a regény bemutatójáról
A könyv a kiadói webshopbanA ránk bízott kert. Ökoköltészet – Világirodalmi antológia
Szerkesztette Péczely Dóra, a borítót Drifter Art képének felhasználásával Szalay Miklós készítette

Almacsutkák vagyunk az
Örökkévalóság Fáján.
Vajon mi sarjad ki belőlünk,
amikor a ringatózó ágakról
egyenként a földre hullunk?

Viktar Zsibul

A ránk bízott kert. Ökoköltészet – Világirodalmi antológia

Kortárs világirodalmi versantológia hosszú ideje nem jelent meg magyar nyelven, ezért aligha túlzás, hogy a kötet megszületése már önmagában ünnep. A ránk bízott kert azonban az ember, a társadalom és a természet szerteágazó, mindent átható kapcsolatát előtérbe helyezve ad ízelítőt a világlíra alkotásaiból, így az olvasó személyes tapasztalatai alapján is magáénak érezheti a könyvet, miközben bekapcsolódik a világ poétikai áramlataiba. Az antológia versei eredetileg a Versum online költészeti portálon jelentek meg, a műfordítások fiatal költők, fordítók munkái. A költemények formai, nyelvi és gondolati gazdagságuk mellett új, megrázó és megkerülhetetlen kérdéseket tesznek fel, amelyek válaszra várnak a költészeten túli, hétköznapi életünkben is.

Péczely Dóra

Szerzők: Anna Adamowicz, Andrei Doboș, Franz Dodel, Tobias Falberg, Karin Fellner, Julia Fiedorczuk, Bruno Galluccio, Christiane Heidrich, Ted Hughes, Federico Italiano, Anja Kampmann, Sascha Kokot, Antonio Machado, William Stanley Merwin, Paul Muldoon, Max Oravin, Leszik Panaszjuk, Steffen Popp, Luís Quintais, Ilma Rakusa, Alesz Razanau, Øyvind Rimbereid, Moni Stănilă, Mihail Szemenko, Gonçalo M. Tavares, Bogdan Tiutiu, Viktar Zsibul

Műfordítók: Bordás Máté, Kállay Eszter, Kerber Balázs, Mihók Tamás, Mohácsi Balázs, Nemes Z. Márió, Sipos Tamás, Székely Örs, Urbán Bálint, Vajna Ádám, Vonnák Diána, Závada Péter, Zilahi Anna
A könyv a kiadói webshopban

Magyar regény

Mészöly Ágnes: Márta evangéliuma
Szerkesztette Péczely Dóra, a borítót Viive Noor képének felhasználásával Szalay Miklós készítette

Mészöly Ágnes: Márta evangéliuma

A Márták köztünk élnek. Arról lehet őket megismerni, hogy láthatatlanok. De ott vannak, amikor vissza kell varrni egy leszakadt gombot, kezük nyomán kerül friss virág az asztalra, és ők simítják el a konfliktusokat. Odaadásuk nélkül semmi nem működik jól, mert náluk az ember előrébb való, mint az eszme. Így volt ez már a bibliai időkben is. Jézus és tanítványai élelmezéséről és elszállásolásáról nem Mária és Lázár, hanem testvérük, Márta gondoskodott. Ő is szívesen hallgatta volna a tanításokat, de akkor mindenki éhesen maradt volna.

Márta – akárhogy is hívják – Márta marad, mert minden korban szeretjük kisírni magunkat valakinek a vállán. A regény egyik szála a bibliai Márta története, amely összefonódik egy negyvenpluszos nőével a szomszédból. Ő az, akinél mindenkit sikeresebbnek látunk. „Csak” feleség, anyuka, barátnő, családösszetartó, kertész, szakácsnő, és persze még munkahelye is van. Meg titkai. Történetét és közös életük történetét a férjének meséli, a férfinak, akivel évtizedek óta együtt él.

Mészöly Ágnes könyve a megelevenedett élet, annak minden fájdalmával, örömével, könnyeivel és nevetésével.
A könyv a kiadói webshopban

Tallér Edina: Lány a város felett
Szerkesztette Péczely Dóra, a borítót Szalay Miklós készítette

Tallér Edina: Lány a város felett

A regény egy mindenre kíváncsi nő története, aki az Anna nevet kapta a keresztségben, de ő másikat választott magának: Eileithüia. A görög mitológiában Héra és Zeusz lányát hívták így, akinek nem kisebb feladat jutott az istenek között, mint óvni a gyermekeket. A regénybeli Eileithüia a helyét keresi a világban, de nem találja, így felépíti a sajátját, ahol mindenki azt kapja, amire vágyik, vagy amiről azt hiszi, hogy vágyik. A faluban, ahonnan útjára indul, bolondnak tartják a jósnő anyját, aki egyedül neveli, de hozzá fordulnak segítségért, ha nagy a baj. A kislányból fiatal lány lesz, aki maga mögött hagyja a múltját, hogy meghódítsa a világot. És akinek ez különleges, kitartó, emberismerő nőként sikerül is. De ha a lábad előtt hever az egész világ, hogyan tovább?

Tallér Edina regényében minden gondolat megérint, mert azokra a kérdésekre keresi a választ, amelyeket vagy nap mint nap felteszünk magunknak, vagy amik elől nap mint nap menekülünk, mert az ezekkel való szembenézés nem könnyű. Milyen emberek lettünk a 21. századra? Mi határozza meg a gondolkodásunkat? Mihez kezdünk magunkkal egy korban, amelyben azt sem tudjuk, kik vagyunk?

A Lány a város felett című könyv a sors, a hit és a megválaszolandó kérdések regénye.
Beszámoló a könyv júniusi bemutatójáról 

Magyar vers

Lázár Bence András: Kávé, tejjel
Szerkesztette Péczely Dóra, a borítót Rebecca Goddard fotójának felhasználásával Szalay Miklós készítette.

Lázár Bence András: Kávé, tejjel

Lázár Bence András negyedik verseskötete üres parkokon keresztül, sugárúti fák közt, elegáns égbolt alatt vezeti olvasóját az érzelmek labirintusába, ahol minden elágazásnál dönteni kell, merre tovább. Az út önmagában is számos veszélyt rejt, de egy ponton meg kell küzdeni a Minótaurusszal, és ehhez szükség van Ariadné segítségére is. A csapda az, hogy minden olyan ismerősnek, megfoghatónak, szinte hétköznapinak tűnik, de amikor közel kerül egy autópálya vagy a szeretett nő, kiderül, hogy a konkrét helyzetek bonyolultak és átláthatatlanok. Az élet terei is másként működnek: egy lisszaboni utazás átmenetisége ellenére nagyobb biztonságot ad, több kapaszkodót nyújt a világban való eligazodáshoz, mint a mindennapok jól ismert helyszínei.

A versek a szerelem, a szeretet, az élet folyamatos újragondolása és az önértelmezés nehézségeinek részleteit sűrítik egy hol elbizonytalanodó, hol titokzatos, hol töredékes, hol nagyon szókimondó költői nyelvbe
A könyv a kiadói webshopban

Láng Orsolya: Személyes okok
Szerkesztette: Lapis József, a borítót a szerző készítette

Láng Orsolya: Személyes okok

Láng Orsolya verseiben beszélgetés van. Nem kell hallgatóznunk, a személyes okok ránk céloznak. De végül megosztható-e az együttlét? A szeretetünk, a két törött felünk, a pontos tévedések, a lábon kihordott meghittség, a szénfekete bírvágy, a csontfehér gyász? Képes-e legalább a költészet visszanyerni belőlük valamit? Talán igen.

Mert a beszélgetés nem összefoglalása a napnak, nem a terveink leltárja, nem felgöngyölített szőnyeg. Minden valódi beszélgetés titkos élet, benne a Másik által színről színre ismerjük fel: önmagunkat. Átlátunk, ahogy Hans Castorp madame Chauchat testén. Az elveszített időt pedig mintha éppen azzal menthetnénk meg, hogy a sétánkba – amikor gyalog előztük az éjszakai járatot – belereggeledik. Persze az ilyen fontos beszélgetések alkalmával is kénytelenek vagyunk tudni, hogy apró dolgainkban – hiába vigyázunk rájuk – beépített elévülés van, az átmenetik ködös ideje.

Próbálunk úgy élni, hogy történet legyünk.

Fehér Renátó
A könyv a kiadó webshopjában

Mohai V. Lajos: Utószó a magyar költészethez
Szerkesztette Vári György, a borítót Fábián István készítette

Mohai V. Lajos: Utószó a magyar költészethez

Utószó a magyar költészethez a kötet címe, vagyis, úgy tűnik, a magyar költészetnek immár a végére értünk. Legalábbis Mohai V. Lajos a végére ért most, onnan néz hátra a magyar népdalra, Arany Jánosra, Weöresre, a kötet ciklusainak főszereplőire, és a rejtve maradó Kosztolányira is.

Tekintete a civilizáció biztonságos idegenségéből figyelt természetre irányul, amely egy ideig megőrzi, később eltörli a benne járó ember nyomait, de a könyv gondoskodik róla, hogy önsajnálatunk a nyelv játékaiban könnyed melankóliává oldódjon ezekben az elhallgatáshoz közelítő, az elmúlás távlatait a rezignált derűvel kutató, szinte mindig rövid versekben.

Mohai V. amellett, hogy költő, író, irodalom- történész, esszéista és újságíró is. Nagyon sok mondandója lenne a magyar költészetről, de a vers mégiscsak az egyetlen elmondandó keresése az el- hallgatás közelében, amelyben a természetnek a civilizáció peremén motozó halk neszei végül a november csöndjébe olvadnak, és csak bennünk szólnak tovább.

Utószó ez, de nem összegzés, végképp nem búcsú. Bízhatunk benne, hogy még számos utó- szava készül Mohainak ahhoz a vállalkozáshoz, melynek minden újabb megszólalás továbbírója, részese: a magyar költészethez. Ez most az egyik, és kezdetnek igazán nagyszerű.
A könyv a kiadó webshopjában

Kultúratudomány

Horváth Márk: Az antropocén
Szerkesztette L. Varga Péter, a borítót Drifter Art képének felhasználásával Szalay Miklós készítette

Horváth Márk: Az antropocén

Az antropocén: új földtörténeti korszak, amely nevét az emberről kapta. Az ember jelenléte bolygónkon az utób­bi évezredekben meghatározóvá vált, a legutóbbi néhány száz évben, különösen az ipari forradalomtól kezdve pedig döntően befolyásoló tényező lett, ami a környezetben és a Föld rendszereiben komolyan érezteti hatását. Az öko­lógiai válság, a klímakatasztrófa, a környezetszennyezés valósága, ami az egyre kiterjedtebb területeket fölfaló mezőgazdaság, iparosodás és a népességrobbanás egye­nes következménye, napjainkban már nem lehet vita tár­gya. A folyamatok pontosabb megértéséhez ugyanakkor szükség van az antropocén jelenségének és fogalmának elmélyült áttekintésére, értelmezésére, a földtani időskála újragondolására.

Horváth Márk könyve az antropocén tudományban elfog­lalt helyének, a róla szóló eszmecseréknek, az azt övező vitáknak a bemutatását tűzi ki célul. A kötet első részé­ben az úgynevezett „szűk” és „tág” antropocén­fogalmak bevezetésével érzékelteti azt a tudományos közeget és beszédrendet, amely az antropocén köré szerveződött, beleértve a vele versengő gondolkodásmódokat, irányza­tokat és a társfogalmak jelentette eltérő látószögeket. A második és harmadik részben az antropocén filozófiai és esztétikai kihívásait szemlélteti, mindazokat a bölcseleti és művészeti trendeket és tendenciákat – többek közt a poszthumanizmust, a spekulatív realizmust vagy éppen a „sötét ökológiát” –, amelyek a humán tudományok képvi­selőit is a jelenség értelmezésére sarkallják.

Az antropocén a jelenünk és a jövőnk. Mindennél fonto­sabbnak tűnik, hogy ezt a jelent és jövőt jobban értsük.
A könyv a kiadó webshopjában

Keserű József: Lehetnek sárkányaid is
Szerkesztette L. Varga Péter, a borítót Szalay Miklós készítette

Keserű József: Lehetnek sárkányaid is

A fantáziavilágok megalkotása nem új keletű jelenség, korunkban mégis minden korábbinál nagyobb kereslet mutatkozik irántuk. Vajon miért olyan erős bennünk a késztetés, hogy imaginatív módon teremtsünk meg és lakjunk be világokat? Milyen kapcsolat van nyelv és világépítés között? Tekinthetők-e a mai fantasy- és sci-fi-narratívák korunk mítoszainak? Nem utolsósorban pedig: mit árulnak el a fantáziavilágok a valós világunkról, és mit árulnak el rólunk? A Lehetnek sárkányaid is – többek között – ezekre a kérdésekre próbál meg választ adni. A fantasyre és a sci-fire nem egyszerűen a populáris irodalom műfajaiként tekint, hanem mint olyan kulturális jelenségekre, amelyek különböző gyakorlatokat tesznek lehetővé. Ilyen gyakorlatnak számít a térképezés, a belemerülés, vagy éppen a megosztás. A fantáziavilágok nem nélkülözik a politikai vonatkozásokat sem, hiszen lehetőséget adnak arra, hogy a megszokottra másképp tekintsünk. Sőt, amikor rajtuk keresztül látjuk a világunkat, akkor ez egyúttal azt jelenti, hogy valamiképpen már át is alakítottuk azt.
A könyv a kiadó webshopjában

K. Horváth Zsolt: A bundátlan Vénusz


Szerkesztette L. Varga Péter, a borítót Klenyánszki Csilla alkotása felhasználásával Szalay Miklós készítette

K. Horváth Zsolt: A bundátlan Vénusz

A modernitásban szépség, a szép test társadalmi konstrukciója, ahogyan Simone de Beauvoir már hosszú évtizedekkel ezelőtt kritikusan rámutatott, elsősorban a női testhez kapcsolódik. A tulajdonságként értett szépség pedig sokkal inkább jellemzi a nőt, mint tudása, teljesítménye vagy készségei. Sosem késő ezeket a hamistudati elemekkel gazdagon átszőtt beállítódásokat újragondolnunk. Jelen kötet abból a hipotézisből indul ki, hogy a testkép, a szépség és a testszőrzet valahogyan összefüggenek egymással, s arra keresi a választ, hogy ezek a jelentéktelennek tűnő apróságok hogyan képeznek jelentés t, hogyan adnak akaratlanul is számot arról, hogy milyen világban élünk, s mit gondolunk önmagunkról. A test társadalomtudományos értelmezései ugyanis arra mutattak rá, hogy az ember teste ugyan látszólag az övé, ő rendelkezik felette, ám annak nyilvános használatát rengeteg íratlan szabály és elvárás korlátozza. Olyan normák, melyeket „mindenki ismer”, már csak az a kérdés, hogy ki ez a „mindenki”, és „honnan” tudja azt, amit „tud” vagy tudni vél – ez minden kritikai megközelítés alapja. Ebben az értelemben a test társadalmi konstrukció, mely többnyire az egyén tudta nélkül magán viseli korának ideológiáját: számot ad arról, hogy az adott korszak mit gondol a szabálykövetésről, az engedelmességről, a szépségről, a fegyelemről, a szexualitásról, a szubjektivitásról, az intimitásról és így tovább.

Ily módon a testnek nincs folytonos, homogén és lineáris története, ahogyan sokan vélik, a test körüli szabályozások, befolyásolások vagy éppen az ezekkel szemben megnyilvánuló ellenvélemények, tiltakozások leginkább konfliktusokon és reprezentációkon keresztül vizsgálhatóak. Ezek elemzéséből állhat össze a legitim test kulturális formáinak és gyakorlatainak egyfajta diszkontinuis társadalomtörténete.
A könyv a kiadó webshopjában

Seregi Tamás: Jövőbe szédülő lendülettel
Szerkesztette L. Varga Péter, a borítót Szalay Miklós készítette

Seregi Tamás: Jövőbe szédülő lendülettel

Létezik-e művészet kultúra nélkül, és van-e értelme kultúráról beszélni úgy, hogy a művészetet nem tekintjük annak részeként? Milyen új problémákat, helyzetet, felismeréseket eredményezett a történeti avantgárd a művészet és a kultúra összetett viszonyában, és milyeneket a neoavantgárd?

Seregi Tamás könyve ezekre a bonyolult kérdésekre keresi a választ. A kötet első felében a történeti avantgárdról, Kassák Lajosról, majd a neoavantgárd egyes dilemmáiról, Moholy-Nagy Lászlóról, Kállai Ernőről, Tamkó Sirató Károlyról olvashatunk egymással számos tekintetben összefüggő, a kérdésirányok kijelölésében és a válaszokhoz vezető út kialakításában konzekvens esettanulmányokat. A könyv második része nagyívű esszé művészet és kultúra nyugvópontra nem jutó kapcsolatáról: része-e a művészet a kultúrának, vagy bizonyos változatai mindig is kívül estek azon, éppen amiatt, mert nem voltak képesek műveleti területté válni, azaz domesztikálódni? A művészet és a kultúra felvilágosodás utáni története elvezet napjaink nagyon is gyakorlati kérdéséhez: mi a szerepe a művésznek a kulturális termelésben?
A könyv a kiadó webshopjában

Válasz írása

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Kosár

0

Nincsenek termékek a kosárban.

Üss ENTER-t a kereséshez, vagy ESC-et a kilépéshez